A veszprémi angolkisasszonyok Sancta Maria Intézetének története

 

 

1. AZ INTÉZET ALAPÍTÁSA

A veszprémi Angolkisasszonyok „Sancta Maria” Intézetének alapítása Ranolder János megyés püspök nevéhez fűződik. Fontosnak tartotta, hogy egyházmegyéjében a nőnevelésnek otthont teremtsen. Így adódott a feladat: női szerzetesrendek vezetése alatt álló nőnevelő intézetek megalapozása.

Az volt a célkitűzése, a nővérek úgy munkálkodjanak, hogy komoly munkára és igaz benső lelkiségre neveljék a rájuk bízott lányokat, hogy majd lelke legyenek a családnak, oszlopa a társadalomnak, értékes tagja az egyháznak. Saját költségén neveltetett hét magyar kisasszonyt az angolkisasszonyok pesti intézetében és érintkezésbe lépett a st. pölteni főnöknővel gr. Majláth Júliával, hogy az intézet megnyitásakor kellően képzett vezetőket rendeljen az intézet élére.

1860. szeptember 16-án az alapító nagy ünnepséggel felszentelte a kápolnát és az intézetet. Szeptember 21-én érkezett meg M. Pirnstill Teréz tapasztalt főnöknő. Az első tanévben 33 külső és 4 belső növendék volt.
Szentirmay József mérnök tervei szerint és felügyelete mellett 1860. augusztusában készen állt a csúcsíves templommal összeépített zárda. Az intézet épülete az angol gótikára visszavezethető romantikus stílusú épületcsoport.

2. FONTOSABB ÁLLOMÁSOK AZ INTÉZET ÉLETÉBEN 1914-IG

Ahogy múltak az évek a növendékek száma egyre gyarapodott. Az osztályok számát növelni kellett. Az elemi iskola 6 osztályosra bővült. A veszprémi intézet élére 1879-ben M. Soóky Karolát nevezték ki főnöknőnek. Felvirágoztatta és bővítette az intézményt. A Balaton mellett Csopakon üdülésre alkalmas területet vásárolt, melyet az 1900-as évek első évtizedeiben be is építettek.

1891-ben Hornig Károly mecénás püspök támogatásával kibővítették a nőnevelést egy polgári leányiskolává.

1894. szeptember 9-én a megyéspüspök hatalmas anyagi támogatásával elemi tanítóképző nyílt. Ez különösen növelte az intézet tekintélyét és jó hírét.

1905-ben a négy osztályos elemi iskola őt osztályosra bővült, majd 1907-ben hat osztályos lett.

1914/1915-ös tanévben megnyílt a hatosztályú gyakorlóiskola.


 



 

3. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Az első világháború hatással volt az intézet életére. Az első pillanattól kezdve részt vállalt a hazáért hozott áldozatban. Először 180 embert szállásoltak el a külső iskola falai között. Az internátus egy részében hadikórház működött. A növendékek is, ahogy tudtak segítettek.
A háborús idők ellenére az intézet tovább gyarapodott. 1918-ban megkezdődött a női felső kereskedelmi képzés Rott Nándor és M. Ghimessy Mária főnöknő közreműködésével.
1938-ban, mint kereskedelmi középiskola dolgozott tovább.
1936-ban M. Cserny Irén lett a ház feje. Az Ő nevéhez fűződik, hogy az 1938/1939-es tanévtől a tanítóképzőt felmenő rendszerben átszervezték leánylíceummá, mely egyszerre nyújtott általános és gyakorlati képzést. A négy éves líceum elvégzése és a sikeres érettségi után még egy évet tanulva szerezhettek tanítói oklevelet.

 

 

 

4. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ IDŐSZAK

Az 1945-ös időszak, merőben más szellemet hozott és alapvetően megváltoztatta a világpolitikai helyzetét. Az átszervezés azonnal megkezdődött, mely egyet jelentett az iskolaszervezetek államosításával. 1948-ban minden iskolát teljes felszerelésével át kellett adni az államnak.
1950 nyarán Veszprémben is megszűnt az angolkisasszonyok rendje. Pár nap alatt át kellett adni a zárdát és feloszlatni a közösségüket. A nővéreknek le kellett tenni a rendi ruhát és civil foglalkozást kellett keresni.
Sokszor iskolai végzettségüket letagadva szövetkezetekben, gyárakban, irodákban vállaltak munkát. Rendtársaiktól elszigetelten, szüleiknél, albérletben, munkásszállásokon laktak, gyakori ellenőrzések, házkutatások, kihallgatások, zaklatások közepette. Többeket rendszeresen megfigyeltek és voltak, akik a börtönt is megjárták. Szép számmal akadtak plébániák, ahol a plébánosok adminisztrációs feladatok végzésére, háztartásuk vezetésére, hitoktatásra, kántori munkára befogadtak, alkalmaztak nővéreket.
A kommunista rendszer kiszolgálói különböző megalázó módszerekkel próbálták rávenni a nővéreket, hogy lépjenek ki a rendből. A nagy nehézség ellenére sok nővér azt vallja, hogy nem volt terméketlen ez a negyven év az életükben. Alapítónőnk nyomdokain járhattak, és tanúságot tehettek hitükről, hűségükről és kitartásukról.


 

5. ÚJRAKEZDÉS AZ 1990-ES RENDSZERVÁLTÁS UTÁN

„Az Úr mellettetek marad és megsegít benneteket”- búcsúzott társaitól Ward Mária, az angolkisasszonyok alapítónője. S három évszázad multával ismét teljesült az ígéret. 1989-ben a szocialista világrendszer szinte egyetlen pillanat alatt összeomlott. Az egyház és intézményei zöld utat kaptak. 1992-ben 42 esztendő keserűsége és sötétsége után visszatérhettek az angolkisasszonyok Veszprémbe. Újraindult egy kis közösség 4 taggal. Molnár M. Edit, Pollmann M. Anna, Bércesi M. Matild és Todavcsics M. Teréz nővérek bizalommal és reménnyel tekintettek a jövőbe. Örömmel szolgálták Istent az embereken keresztül. Bátran vállalták a kihívásokat és segítették egymást.

Edit nővér hitoktatott, ha szükség volt rá kántori feladatot is vállalt. Sokan jártak hozzá beszélgetni és lelkileg töltekezni. Az Ő kitartó és áldozatos munkájának köszönhető, hogy a Szilágy Erzsébet Általános Iskola 2000. augusztusában újra egyházi tulajdonba került. Az Érsekség lett az iskola fenntartója. Házfőnöknőként sokat fáradozott a közösség építésén és aktívan bekapcsolódott a város társadalmi életébe is.

Apollónia nővér a Regina Mundi templom sekrestyési feladatait vállalta Matild nővérrel. Első a szolgálat! Ez határozta meg életüket és mindennapjaikat. Rendben tartották, szépen díszítették a templomot, és szívesen segítették a rászorulókat élelemmel, jó szóval. Matild nővér találó humora és kedvessége sokaknak jelentett lelki vigaszt. Egyszerűen, nagy alázattal élte életét és igyekezett örömet szerezni másoknak.

Teréz nővér a konyhában segédkezett. Rossz egészségi állapotára hivatkozva néhány év után a zugligeti rendházba költözött.

Hiteles, nyitott és tanúságtevő életüknek köszönhető, hogy akadtak fiatalok, akik mertek Isten hívására igent mondani és beléptek a rendbe. A veszprémi házból indult Kaszap Viktória és Ticz Zsuzsanna, akik már örökfogadalmas nővérek, és akik rövidebb, hosszabb ideig élhettek és tevékenykedhettek a kis közösségben.

 

A veszprémi közösség vonzó légkörét, a nővérek apostoli lelkületét a tartományi vezetés mindig nagyra értékelte, ezért amikor az ottani rendtagok ereje megfogyatkozott, a tartományfőnöknő más rendházból nővéreket küldött oda. Így kapcsolódott be a veszprémi szolgálatba 1998-ban Constantin Benedikta. Állami iskolákban hitoktatott, és felnőtteknek bibliakört szervezett, lelkigyakorlatokat adott. Négy év után új küldetés miatt Budapestre került. A kis közösségből elsőként Matild nővér, majd két év múlva, 2005-ben Edit nővér is az Örök Hazába költözött. Ticz Zsuzsa nővér maradt Apollónia nővér mellett, amíg 2007-ben újabb két rendtaggal, Knáb Judittal és Kaszap Viktóriával bővült a közösség. Judit nővért egy év után a római általános főnöknő, Mechtild Meckl, kinevezte tartományfőnöknőnek.

Ekkor a magyar tartományban többen is új küldetést kaptak. Ezért Zsuzsa nővér és Viktória nővér is Budapestre került. Ezután Apollónia nővér még négy évig Veszprémben maradt és fáradhatatlan elszántsággal, hozzáértéssel, hűségesen kitartott sekrestyési szolgálatában.

 

 

 

6. „HA A TÉNYEK VÁLTOZNAK KÖRÜLÖTTÜNK, NEKÜNK IS VÁLTOZTATNUNK KELL.” (Einstein)

Apollónia nővér folyamatosan romló egészségi állapota 2012 őszén annyira meggyengült, hogy ő is a tartomány zugligeti idősek otthonába került. Mivel a Szilágyi Erzsébet Keresztény Iskola nem rendi fenntartásban működött, és mivel kevés aktív nővér volt, a tartományi vezetés nem tudott újabb rendtagokat Veszprémbe küldeni. Ezzel a Congregatio Jesu jelenléte sajnálatos módon ebben a számunkra oly kedves dunántúli városban megszűnt.

„Bárhol vagy, emlékezz arra, hogy nem a hely, hanem a gyakorlat tesz szentté.” /Ward Mária/

 

A cikket szerkesztette: Ticz Zsuzsanna CJ